Lehet-e egy olimpiai bajnokság megszerzéséhez vezető erőfeszítés „férfimunka”, ha a győztes nő? Szexizmus Rióban

Nézem-hallgatom az olimpiai közvetítést: jelentős fölénnyel nyert a magyar versenyző nő! Nagy az öröm – megvan az újabb aranyérem! A versenyt közvetítő riporter lelkesen dicsér: milyen nagyszerű eredmény, mennyi megpróbáltatás, mennyi erőfeszítése van e mögött a siker mögött. Minden elismerésünk a sportolóé! És akkor elhangzik a dicséret felsőfoka: „Ez férfimunka volt!” Tessék?! Azt hittem rosszul hallok…! Hogy mi van? Mi az, hogy férfimunka? A riporter jó szándékát nem vonom kétségbe, de  a dicsérő kifejezések között gondolatban válogatva, biztos beugrott neki is Vörösmarty versének gyakran idézett utolsó sora „Ez jó mulatság, férfi munka volt!” – (Gondolatok a könyvtárban)

De akkor is… Attól tartok, hogy ez a megközelítés egyfajta társadalmi szereposztást, szemléletet tükröz. Meg persze továbbra sem értem, mi az pontosan, hogy „férfimunka”? Véleményem szerint egyébként is nehéz kategorizálni ma már mi az igazi női, vagy férfimunka.

Arról most nem is beszélve, hogy az időfelhasználási statisztikák milyen jelentős eltérést mutatnak az otthoni munkavégzésre vonatkozóan a nők javára (kárára)… És hasonlóan kedvezőtlen a kép a jövedelem-különbségeket vizsgáló elemzésekben is.

De visszatérve az Olimpiához: éppen a napokban jelentek meg friss, izgalmas tudományos eredmények, a nők-férfiak eltérő kezeléséről az olimpiai sportközvetítésekben-hírekben. (a Fast Company internetes oldalán)

A kutatás, amelyet a Cambridge University Press végzett – és az olimpiai tudósításokban előforduló 160 millió angol szó számítógépes elemzésére épült- a következő eredményeket szolgáltatta:

  • a tudósításokban sokkal többször nevezik a női sportolókat „lányok”-nak, mint a férfiakat „fiúk”-nak,
  • a férfi sportolók esetében előszeretettel használják, a versenyek során az üt, csata, erős, eszes, domináns, míg a nők esetében a vetélkedik, résztvevő, igyekszik, törekszik kifejezéseket,
  • a nők jellemzésénél gyakrabban jelennek meg a tudósításokban a korra és családi állapotra vonatkozó utalások pl.: a koros, idős, házas, hajadon, terhes,
  • a férfiak esetében viszont az erős, a leggyorsabb, a nagy, magas, nagyszerű szavak dominálnak

Tehát a gyökerek mélyek: az újságírók – a fejükben élő szerepeknek megfelelően- önkéntelenül is másképp beszélnek-írnak egy női és egy férfi versenyzőről. Érdekes lenne tudni, hogy milyen képet mutatna egy a magyar nyelvű sporttudósításokra vonatkozó hasonló elemzés…

És végül egy itthoni példa a női-férfi szerepek egyoldalú megkülönböztetéséről: vezetői munkám során több cégnél is tapasztaltam, hogy egy-egy nagyobb ünnep előtt gyakran fordultak hozzám a női munkatársak, hogy engedjem el őket 1-2 órával előbb. Mindezt annak érdekében, hogy nyugodtabban készülhessenek az ünnepnapokra. Általában eleget tettem a kéréseknek, azzal a „megszorítással”, hogy azok a férfiak is elmehetnek, akik kiveszik részüket az előkészületekből. (Önbevallás alapján…) Mert ha csak a hölgyek részesülnek ebben a kedvezményben, akkor ezzel –sok egyéb más tényezővel együtt- önkéntelenül is konzerválunk, és erősítünk egyfajta szereposztást.

És akkor a legnagyobb női erőfeszítés-siker továbbra is „férfimunka” lesz… Ezt akarjuk?

Csuport László

stresszkezelési facilitátor, coach

www.inspiralocoaching.com

 

 

Ha van kedved megosztani a coachinggal kapcsolatos gondola-
taidat blog
 formában, szívesen közzétesszük (előzetes szerkesztői szűrés után).

Kérlek juttasd el anyagodat az info@coachok.hu emailcímre.

Köszönjük!


Coach Menu
         
escort bayan escort