CoachOK Szakmai Szövetség
ALAPSZABÁLYA
módosításokkal egységes szerkezetben

A CoachOK Szakmai Szövetség alakuló a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a 2011. évi CLXXV tv. (Civil törvény) rendelkezéseire is figyelemmel a mai napon az egyesület Alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el:
 
I.
Az Egyesület neve és alapadatai
 
1. Az Egyesület neve: CoachOK Szakmai Szövetség
(a továbbiakban: Egyesület)
2. Idegen nyelvű elnevezése: CoachOK Association
3. Székhelye: 1023 Budapest, Bécsi út 25.
4. Működési területe: kiterjed a Magyar Köztársaság és az Európai Unió egész
területére, valamint az Európai Unión kívüli államokra
5. Alapítva 2010. évben
6. Körbélyegző Köriratban az Egyesület neve, középen az egyesület
hivatalos logója, alatta az alapítási év /2010/.

II.

Az Egyesület célja

1.  Az Egyesület önkéntesen, a demokratikus önkormányzat alapján működve, az Alapítók személyes és vagyoni közreműködésével létrehozott, a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személyként közhasznú tevékenységet folytató társadalmi szervezet.

Az Egyesület jogi személyként, közhasznú szervezetként, országos jelleggel és nemzetközi szinten végzi feladatait, céljai megvalósítása érdekében másodlagosan vállalkozási tevékenységet is folytathat. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet kizárólag közhasznú céljainak megvalósítása érdekében végez, csak olyan mértékben, amely a közhasznú célokat nem veszélyezteti. Gazdálkodása során elért eredményét az Egyesület nem osztja fel, hanem azt az Alapszabály VII. 4. pontban meghatározott tevékenységére fordítja. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytat.

2.    Az Egyesület célja:

A CoachOK Szakmai Szövetség egy dinamikusan fejlődő, szakmai hitelességen alapuló, a coaching szemléletű – megoldásorientált rendszerszemléletű - tanácsadás különböző válfajait képviselő tagokat tömörítő szervezet, mely az alábbi célkitűzések megvalósítására alakult.
  a) A coaching szemléletű tanácsadás sokszínűségének, alkalmazhatóságának széles körben való megismertetése, valamint a coaching módszertan különböző alkalmazási irányzatainak – kiemelten is a life-, business-, executive- és healthcoachingnak – bemutatása, illetve a szakmát gyakorló szakemberek (coachok) bemutatkozásának támogatása. Szakmai szinergiák kialakítása egyfelől a coching szemléletű tanácsadók, mint szakmájuk képviselői között, másfelől a coachok és a társadalom egyéb szereplői, hazai és külföldi gazdasági-, illetve társadalmi szervezetek tagjai között.
  b)  A  coaching szemléletű tanácsadók szakmai érdekvédelmének ellátása; aktív szakmai fórumként való működés; az egyesülettel tagsági jogviszonyban álló coachok szakmai specializációjának bemutatása; új módszertanok megismertetésével, szakmai képzésekkel és találkozókkal a coachok szakmai tevékenységének folyamatos fejlesztése; valamint a szakma promóciós és alkalmazási hatékonyságának növelése; továbbá a coaching szakma és az egyesület tagjai szakmai hitelességének erősítése.

 

III.
Az Egyesület tevékenysége, feladata

A)
a)     A coaching szemléletű tanácsadás társadalmi megismertetésével összefüggésben:

•    Munkálkodik az Egyesülettel tagsági jogviszonyban álló coachok szakmai tevékenységének ismertsége és kedvező társadalmi fogadtatása érdekében, ekörben a coaching szemlélet elterjedését és fejlődését is elősegíti az alábbiakkal:
     o    szakmai nyílt napokat szervez a nagyközönség és szakmai partnerei számára,
    o   szakmai előadásokat szervez, amelyen közönsége és különböző más szakmák szervezetei számára igényes és a lehetséges együttműködést ábrázoló bemutatókat tart, ezáltal a szakma kiemelkedő képviselőinek részvételével elősegíti az Egyesület céljainak minél teljesebb megvalósítását.
•    Médiakapcsolatokat, találkozókat, illetve publikációs és megjelenési lehetőségeket szervez a coaching és az Egyesülettel tagsági jogviszonyban álló coachok tevékenységének széleskörű megismertetése érdekében;
•     Felkutatja és együttműködik a céljaiban és értékrendjében hasonlatos nemzetközi szervezetekkel;
•    Aktív együttműködést kezdeményez és kapcsolatokat épít ki a különböző állami, önkormányzati szervekkel, gazdasági társaságokkal, tudományos testületekkel, civil szervezetekkel és egyéb támogatókkal való együttműködés érdekében.

b)    A coachok érdekvédelmével, illetve szakmai hitelességük fejlesztésével összefüggésben:

•    Rendezvényeket, szakmai találkozókat, szupervíziós fórumokat szervez, keretet ad a tagok együttműködésnek;  
•   Támogatja egyrészt a tagok szakmai differenciálódását, különbözőségében egymás előtt való megmutatkozását, másrészt segíti az együttgondolkodást és együttműködést azzal, hogy a coaching különböző irányzatainak képviselőit tagozatokba tömöríti;
•    Az új módszertanok felkutatásával, igényes képzések, szakmai találkozók megvalósításával a szakmailag és emberileg is megbízható, felkészült és hiteles szakemberek képzéséhez hathatósan járul hozzá;
•    Közreműködik az új, külföldön megjelenő coaching szemléletű tanácsadói eszközök, szakmai irodalom és kiemelkedő alkotók magyar nyelvterületen történő bemutatásában, kiadványokat és konferencia, illetve szakmai képzések információját gyűjti és bocsátja tagjai rendelkezésére;
•    Weboldalt tart fenn, tagjainak és tagjai rendezvényeinek bemutatkozási felületet biztosítva;
•    Szakmai kiadványok megjelenését támogatja, saját kiadványok megjelentetését vállalja;
•    Tagjai számára az egymással való együttműködésre, illetve a nyújtott coaching szemléletű szolgáltatásra vonatkozó szakmai, emberi normák tekintetében iránymutatást fogalmaz meg.


B)    Az Egyesület a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére a Civiltörvény rendelkezései figyelembe vételével a következő közhasznú tevékenységeket látja el:

Sorszám Alapcél szerinti tevékenység megjelölése Közfeladat megjelölése, melyhez kapcsolódóan az alapítvány a tevékenységét végzi Közfeladat teljesítését előíró jogszabály megjelölése
1. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés felnőttoktatás,
pedagógiai-szakmai szolgáltatás
2011. évi CXC. törvény a nemzeti
köznevelésről 4. § (1) n) és u)


C)    Az Egyesület közhasznú tevékenységet folytatva nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

Az Egyesület kapcsolatot tart fent a tevékenységi körének megfelelő helyi állami és társadalmi szervekkel és azok előtt képviseli az Egyesület érdekeit.
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása.
Az Egyesület, mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti, beleértve a jelen alapszabály III.B. pontjában felsorolt összes közhasznú tevékenysége során végzett vállalása eredményeit.

 
IV.
Az Egyesület tagjai

1.     Az Egyesület tagjain keresztül fejti ki működését. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.
Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, valamint azok jogi személyiséggel nem rendelékező szervezetei, akik illetve amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. A tagfelvételi eljárást egyebekben a IV.4., illetve IV.6. pontok határozzák meg.

Az egyesületi tagság formái:
a)    rendes tagság,
b)    tiszteletbeli tagság,
c)    pártoló tagság.

2.    Az Egyesület rendes tagjává választható az a természetese személy, jogi személy, valamint annak jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, aki, illetve amely a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat maradéktalanul elfogadja és tagfelvételi kérelmét az Elnökség jóváhagyja. A felvételt kérőnek kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az Egyesület létesítő okiratát ismeri és az Egyesület alapszabályát, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el, továbbá vállalja, hogy részt vesz az Egyesület munkájában és hozzájárul az Egyesület feladatainak teljesítéséhez.

3.    A belépni szándékozó az Elnökséghez intézett írásbeli kérelemmel (belépési nyilatkozat) kezdeményezi felvételét, amelyben kijelenti, hogy a tagság létesítésének előfeltételei fennállnak, az Alapszabályt elfogadja, az abban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el.

4.     A tagsági viszony a kérelemnek az Elnökség egyhangú döntése alapján történő elfogadásával és a nyilvántartásba vétellel jön létre. A hozott határozatot a felvételt kérővel írásban kell közölni. A tagfelvétel elutasítása esetén az Elnökség döntését nem köteles indokolni.

5.     A belépési nyilatkozathoz - amennyiben jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kéri felvételét - mellékelni kell a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület tagságában. Jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagsága esetén a képviselőt (képviselőket) megilletik az egyesületi tagsággal járó jogok és kötelezettségek. Természetes személy tag a tagsággal járó jogait kizárólag személyesen gyakorolhatja.

6.      A rendes tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni az Elnökség döntésének kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közgyűlés felé lehet. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon jár el. A tagfelvételhez a szavazati joggal rendelkező összes egyesületi tag legalább kétharmados szavazattöbbségére van szükség.

7.    Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyforma kötelezettségek terhelik. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok a jogaikat és kötelezettségeiket a megjelölt képviselőik útján gyakorolják, illetőleg teljesítik.

8.     Az Egyesület rendes tagjainak jogai:

a)    részt vehet az Egyesület Közgyűlésein, rendezvényein, tevékenyen részt vállalhat a  szakmai munka alakulásában, elbírálásában;
b)    tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhat a Közgyűlésen;
c)    bármely tisztségre választhat és megválasztható;
d)    igénybe veheti mindazokat a kedvezményeket és szolgáltatásokat, amelyeket az Egyesület a tagjai számárára nyújt;
e)    az Egyesület bármely törvénysértő határozatát a határozat tudomására jutásától számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja;
f)    a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphat.

9.     Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:

a)    köteles megtartani az Egyesület Alapszabályának és határozatainak rendelkezéseit;
b)    köteles teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladatait;
c)    köteles a Közgyűlés által megállapított tagdíjat határidőben befizetni;
d)   köteles az Egyesület működése során tudomására jutott valamennyi magántitok vagy üzleti titok körébe tartozó tény, adat, ismeret vonatkozásában a titoktartásra.


10.    Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a természetes illetve jogi személy, továbbá annak jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, aki a coaching szemléletű tanácsadás területén az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit támogatja, segíti.

A tiszteletbeli tagok – jogi személy, illetve annak jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete tiszteletbeli tagsága esetén az általa megjelölt 2 (kettő) természetes személy - az Egyesület rendezvényein jogosultak részt venni. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga nincs, tagdíjat nem fizet, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval. A magánszemély tiszteletbeli tag személyesen, míg jogi személy, illetve annak jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete képviselője útján gyakorolhatja jogait és teljesítheti kötelezettségeit.

Tiszteletbeli tagot a Közgyűlés választja meg.

A tiszteletbeli tag kötelezettsége eleget tenni az alapszabályban meghatározott feltételeknek és méltó magatartást tanúsítani.

11.    Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint annak jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, aki, illetőleg amely kötelezettséget vállal az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására.

A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, tagdíjat nem fizet, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

A pártoló tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni az Elnökség döntésének kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közgyűlés felé lehetséges. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon jár el.

12.    A tagsági jogviszony megszűnik:
a)    a tag halálával,
b)    a tag kilépésével, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni,
c)    törléssel: a tagdíjbefizetés egy éves elmulasztása miatt, az előzetes figyelmeztetést tartalmazó felszólítás kézhezvételétől számított 45 napos határidő eredménytelen eltelte után,
a tagsági jogviszonyt megszüntető elnökségi határozattal, illetve annak a tag általi fellebbezése esetén
a Közgyűlés határozatával, mely törlést von maga után,
d)    kizárással,
e)    jogi személy tagsága esetén, a jogi személy jogutód nélküli megszűnésével.
    
13.     A tag tagságát indokolt esetben (pl. betegség, külföldi kiküldetés) szüneteltetheti, de a befizetett tagsági díjat nem követelheti vissza. A tag az Egyesületből az Elnökséghez intézett írásbeli bejelentése alapján kiléphet, de a befizetett tagsági díjat nem követelheti vissza.

14.     Kizárás folytán veszíti el tagságát az a tag, aki tevékenységével vagy magatartásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti, továbbá aki az egyesületi Alapszabály rendelkezéseit súlyosan megsérti, így különösen, de nem kizárólagosan, amennyiben az Alapszabály IV.9. d) pontjában rögzített titoktartási kötelezettségét megszegi.
Kizárásra történő javaslatot a Főtitkár tehet az Elnökségnek.

A tag kizárásáról az Elnökség határoz. A kizárási eljárásról a tagot értesíteni kell, számára a védekezés lehetőségét biztosítani kell, illetve tájékoztatni kell őt a jogorvoslati lehetőségéről. A hozott határozatot a taggal szabályszerűen, igazolható módon kell közölni. A kizárási döntés ellen a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, írásban az Egyesület Közgyűléséhez lehet fellebbezni, amely e kérdésről a soron következő ülésén köteles dönteni, melynek során helybenhagyja vagy megsemmisíti az Elnökség határozatát. Ha a kizáró határozat törvénysértő, vagy a jelen Alapszabályba ütközik, a Közgyűlés helybenhagyó határozatát a tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

15.     Természetes személy elhalálozása vagy kizárása esetén, illetve a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén a tagdíjfizetés kötelezettség megszűnik, de a már befizetett tagdíjak vissza nem követelhetőek.

 
V.
Az Egyesület szervezete

Az egyesület szervei:
a) Közgyűlés
b) Elnökség
c) Felügyelő Bizottság

A) Közgyűlés

1.     Az Egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely a tagok összessége.

2.    Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A Közgyűlésen a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok képviselőjük útján vesznek részt.

3.    A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját, továbbá amennyiben azt az Elnökség szükségesnek tartja.

Az Elnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
A fenti okok alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a Fővárosi Törvényszék elrendeli.

4.    A Közgyűlést az Egyesület Elnöke hívja össze, aki meghatározza a Közgyűlés helyét és napirendi pontjait. A Közgyűlésre az Egyesület valamennyi tagját személyre szóló meghívóval, az Egyesület nevének és székhelyének, a Közgyűlés helynek és idejének feltűntetésével, valamint a napirendi pontok közlésével kell meghívni. A meghívókat írásban, a tagok által sajátjukként közölt e-mail címre, az átvételt igazolható módon kell megküldeni a tagoknak. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a napirendet tartalmazó meghívót az ülés kitűzött időpontja előtt legalább 8 nappal a tagoknak megküldik.  
A Közgyűlésen minden rendes tag szavazati és választhatósági joggal vehet részt. Minden rendes tag egy szavazattal rendelkezik. A szavazati jog nem átruházható.

5.    A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak 50%-a + 1 fő jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra – az eredeti közgyűlésre szóló meghívóban az ismételt közgyűlés időpontjának pontos megjelölésével és a távolmaradás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetéssel - ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell kitűzni, amely az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A határozatképtelen Közgyűlés az eddig megjelölt feltételek esetén is tehát csak akkor válik határozatképessé, ha a megismételt közgyűlés időpontjáról, valamint a távolmaradás jogkövetkezményeiről a tagokat az eredeti közgyűlésre szóló meghívóban előre tájékoztatják.

A Közgyűlésen az Elnök, akadályoztatása esetén a Főtitkár elnököl. A Közgyűlés 1 tagú szavazatszámlálóját és egyéb közgyűlési tisztségviselőket, így a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítőit a Közgyűlés megnyitását követően a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel választja meg a jelen levő tagok közül. A szavazatszámláló személyére és az egyéb közgyűlési tisztségviselőkre a jelölést közvetlenül a választás előtt lehet megtenni.

6.    A Közgyűlésen kizárólag azon tárgyakban hozható határozat, amelyek a tagokhoz határidőben eljuttatott meghívóban napirendi pontként feltüntetésre kerültek.

7.    A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés Elnöke és a Közgyűlésen megválasztott további 2 tag hitelesít.

8.    A tagok a Közgyűlés ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással - ha jogszabály vagy az Alapszabály minősített többséget nem ír elő - egyszerű szótöbbséggel hozza. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A Közgyűlés nyilvános. El kell rendelni a zárt tárgyalást, ha az sérti a személyiségi jogokat, vagy az adatvédelmi szabályokat. Az ilyen ügy tárgyalására vonatkozó döntésről a közgyűlés napirendjének elfogadásával egyidejűleg kell határozatot hozni.
Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni és következő alkalommal ismét szavazásra kell bocsátani. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az Elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.
A szavazati joggal rendelkező összes egyesületi tag legalább kétharmados szavazattöbbségére van szükség az Egyesület céljának módosításához, az Egyesület megszűnésének kimondásához. Az Egyesület Alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

9.    A Közgyűlés, valamint az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Az Egyesület megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

10.    A Közgyűlés és az Elnökség üléseiről, illetve a hozott határozatokról minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a határozat tartalmát, időpontját és hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számaránya mellett, ha lehetséges, személyét is.  A vezető szervek döntéseit, a szervezet működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának adatait, beszámolóit a szervezet székhelyén elhelyezett hirdetőtábla útján hozza nyilvánosságra, az érintettekkel pedig a – rájuk vonatkozó – döntéseket az ülést követő egy héten belül, írásban, postai úton, e-mail, vagy telefax útján, illetve más igazolható módon közli. A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület Főtitkára látja el.
Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokat, annak székhelyén – előzetesen egyeztetett időpontban – bárki megtekintheti, azokról térítés ellenében másolatot kérhet.
Az Adatvédelmi Törvény rendelkezéseinek megfelelően az Egyesület működését dokumentáló adatok nyilvánosak.

11.    Az Egyesület saját honlapján - www.coachok.hu - nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, a működés módját, illetve a támogatások mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai pénzügyi beszámolót, a közhasznúsági mellékletet, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatokat. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

12.    A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

a)       az Egyesületi Alapszabály, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatainak megállapítása,
          elfogadása és módosítása;
b)       az Egyesület vezető testületeinek (Elnökség, Felügyelő Bizottság), valamint tisztségviselőinek (Elnök, Főtitkár, elnökségi tagok, felügyelő bizottsági tagok) megválasztása, szükség visszahívása, illetőleg lemondásuk elfogadása;
c)    határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az
          Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;
d)    megtárgyalja és jóváhagyja az Elnökség éves szakmai beszámolóját és meghatározza
          munkájának további irányát, jóváhagyja munkaprogramját;
e)       az Elnökség jogszabályba vagy Alapszabályba ütköző határozatainak megsemmisítése;
f)        az Elnökség rendes, tiszteletbeli, illetve pártoló tagfelvételre vonatkozó határozatának
          megtámadása esetén a tagfelvétel kérdésében másodfokon jár el;
g)       meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét;
h)       elbírálja az Elnökség kizárást kimondó határozata ellen benyújtott fellebbezést;
i)    tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;
j)    elfogadja az ügyintéző szervek éves beszámolóját. Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni. A közhasznúsági melléklet elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági melléklet elfogadásával egyidejűleg, a tárgyévet követő év 150. napjáig a Közgyűlés szavazati joggal rendelkező összes tagjának kétharmados döntése alapján történik;
k)    éves költségvetés megállapítása;
l)        az Egyesület önkéntes feloszlásának, vagy más egyesülettel való egyesülésének kimondása.
          A feloszlás, egyesülés kimondásához a szavazati joggal rendelkező összes egyesületi tag
          legalább kétharmadának igenlő szavazata szükséges.

B)     Elnökség

1.    Az Egyesület operatív vezető szerve a 7 (hét) tagú Elnökség, amelynek tagjait a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással – az Elnök és a Főtitkár kivételével - 3 (három) éves időtartamra választja. Az Elnökség tagjai az Elnök, a Főtitkár, az Elnökség tagja. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

2.    Az Elnökség az Egyesület általános hatáskörű ügyintéző és képviseleti (végrehajtó) szerve, amely gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, valamint az egyesületi munka folyamatos végzéséről. Az Elnökség éves munkaterv alapján működik.

3.    Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1.§], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
-    kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
-    bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

4.    Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az Elnökség üléseit az Elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha arról a tagok legalább 8 (nyolc) nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagoknak legalább több, mint a fele jelen van.
Az Elnökséget 8 napon belül össze kell hívni, ha azt - a cél megjelölésével - bármely tagja kéri.

5.    Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.
Az ülésről emlékeztető készül, amely tartalmazza a hozott határozatokat, a végrehajtásért felelős tag(ok) nevét és a kitűzött feladat végrehajtásának határidejét.

6.    Az Elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bejegyzi. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.

7.    Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 15 napon belül – az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjainak legalább több, mint a fele jelen van.

8.    Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

9.    Az Elnökség feladatai:

a)    az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatok ellátása;
b)    a  rendes és rendkívüli Közgyűlés összehívása, tárgysorozatának összeállítása és előkészítése;
c)    a tagok felvétele, kizárása, törlése tárgyában történő határozathozatal;
d)    az éves tagdíj mértékének előterjesztése a Közgyűlés részére;
e)    az Egyesület tagjaira kötelező határozatok meghozatala, az ügyrend elfogadása, az etikai
          szabályok elfogadása;
f)       gazdálkodik a megállapított költségvetés keretében, a költségvetés egyes rovatai között
          átcsoportosítást hajthat végre;
g)       dönt az Egyesület közhasznú szolgáltatásaira irányuló igények teljesítéséről a tagokon kívüli
          személyek írásbeli kérelme alapján;
h)       az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, a
          közhasznúsági mellékletekbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés
          biztosítása az érdeklődők részére;
i)       a közhasznúsági melléklet tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé
         terjesztése;
j)       döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos
        hatáskörébe.

10.    Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait.

C)     Felügyelő Bizottság

1.     Az Egyesület felügyelő szerve a Felügyelő Bizottság, mely 3 (három) főből áll. A Felügyelő Bizottságnak elnöke és 2 (kettő) tagja van. A Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 1 (egy) év időtartamra választja, annak lejártát követően e tisztségre egy alkalommal újra megválaszthatóak.

A Felügyelő Bizottság tagjának visszahívására abban az esetben kerülhet sor, ha a Felügyelő Bizottság tagja az egyesület célkitűzéseivel igazolható módon ellentétes tevékenységet fejt ki, vagy az egyesület célját bármely módon veszélyezteti, illetve amennyiben ismételten vagy tartósan megszegi az Alapszabály előírásait. A Felügyelő Bizottság tagjának visszahívása a Közgyűlés kizárólagos hatásköre.

2.     A Felügyelő Bizottság tagja, illetve elnöke egyidejűleg nem lehet az Egyesület Elnöke, illetve az Elnökség tagja. Az összeférhetetlenségi szabályok tekintetében egyebekben a Civiltörvény rendelkezései az irányadóak az alábbiak szerint.

A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

Nem lehet Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a)    a vezető szerv elnöke vagy tagja,
b)    a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c)    a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve
d)    az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

3.    A Felügyelő Bizottság köteles ellenőrizni az Egyesület Alapszabály szerinti működésének, költségvetésének, valamint a testületi szervek határozatainak végrehajtását, továbbá - a Közgyűlés kivételével - az Egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű működését, évente 2 alkalommal pedig a pénz-és anyagkezelést, a bizonylati fegyelmet. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól (ha ilyen van) pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

4.    A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább félévente ülésezik, ülésén éves munkatervet készít, működésére egyebekben az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni.  
A javasolt napirendet tartalmazó meghívót legalább 3 (három) nappal az ülés előtt minden felügyelő bizottsági tagnak meg kell küldeni. A Bizottság határozatait a megjelentek egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. A Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésén a Bizottságból legalább ketten jelen vannak.

A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívottak és a jegyzőkönyvvezető személyét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvben az érdemi döntést támogatók és ellenzők számarányát fel kell tüntetni, illetve bármely tag kérésére a neve mellett a döntésre leadott szavazatát is meg kell jelölni. A jegyzőkönyvet a Felügyelő Bizottság ülésén résztvevő tagok aláírásukkal látják el. A Bizottság ügyrendjét, illetve a működésre vonatkozó további részletes szabályokat maga állapítja meg és – ha arra szükség van - működési szabályzatba foglalja.

5.    A Felügyelő Bizottság Elnöke tanácskozási joggal jogosult részt venni az Elnökség ülésein, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

6.    A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

7.    Ha a Bizottság ellenőrzése során hiányosságot állapít meg, arról az Elnökséget, súlyosabb esetben a Közgyűlést tájékoztatja. Az intézkedésre jogosult Elnökséget, súlyosabb esetben a Közgyűlést (a továbbiakban: vezető szervet), a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
A döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó szerv és az ügyvezető szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

 
VI.
Az Egyesület tisztségviselői

1. Az Egyesület tisztségviselői:
a) Elnök
b) Főtitkár
c) Elnökség tagjai
d) Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai

2. A tisztségviselőket a Közgyűlés választja.
 
Az Elnök és a Főtitkár megbízatása a megválasztás napjától 5 (öt) évre szól. A mandátum lejárta után az Elnök és a Főtitkár e tisztségre egy alkalommal újra megválasztható. Az Elnökségi tag megbízatása megválasztás napjától 3 (három) évre szól. Az Elnökségi tag e tisztségre egy alkalommal újra megválasztható. A Felügyelő Bizottság tagjának megbízatása 1 (egy) évre szól, e tisztségre egy alkalommal újra megválasztható. Fentiek alól kivételt képez valamennyi tisztségviselő esetén a visszavonás, illetve lemondás esete.

Az Elnökség, illetve a Felügyelő Bizottság tagjának visszahívására abban az esetben kerülhet sor, ha az Elnökség, illetve a Felügyelő Bizottság tagja az Egyesület célkitűzéseivel igazolható módon ellentétes tevékenységet fejt ki, vagy az Egyesület célját bármely módon veszélyezteti, illetve amennyiben ismételten vagy tartósan megszegi az Alapszabály előírásait. Az Elnökség, illetve a Felügyelő Bizottság tagjának visszahívása a Közgyűlés kizárólagos hatásköre.

A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az elnökségi, illetve felügyelő bizottsági tagság a tag halálával és lemondásával is, amely esetekben az Elnökség a korábban a Közgyűlés által választott póttagok közül választja meg az új elnökségi tagot. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól.


3. Az Egyesület Elnökének jogállása, feladatai:

Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással választott vezető tisztségviselő, aki az Egyesület szervezetének képviseletére önállóan jogosult.

Az Elnök
a)    önállóan képviseli az Egyesületet harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt;
b)    összehívja a Közgyűlést és az Elnökség üléseit és azokon elnököl;
c)     a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére a tagok valamelyikét felkéri;
d)    ellenőrzi a testületi szervek határozatainak végrehajtását, őrködik az Egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű tevékenysége felett;
e)    ellenőrzi az elnökségi tagok egyesületi tevékenységét;
f)    a költségvetés keretei között önálló utalványozási jogkört gyakorol, az Egyesület bankszámlája felett önállóan rendelkezik;
g)    kötelezettségvállalási, igényérvényesítési jogot gyakorol;
h)    szervezi a konferenciákat és más rendezvényeket;
i)    folyamatosan tájékoztatja az Egyesület tagjait;
j)    alkalmi munkák elvégzésére, illetőleg meghatározott időre alkalmazottakat vehet fel – munkáltatói jogkört gyakorolva – az Elnökség egyetértésével;
k)    gyakorolja az Alapszabályban meghatározott egyéb tevékenységeket;
l)      eljárásáról az Elnökségnek számol be.
Akadályoztatása esetén a fenti feladatokat a képviseleti jogosultság közjegyzői okiratba foglalt eseti átruházása alapján az Elnök helyetteseként eljáró Főtitkár látja el.


4. Az Egyesület Főtitkárának feladatai:

Az Egyesület Főtitkárát a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással választja az Egyesület tagjai közül.

Feladatköre:
a)      az elnökségi ülések közötti időszakban az operatív ügyintézés irányítása;
b)     a tagdíjak beszedése és elszámolása, ellenőrzése és bonyolítása;
c)     az Egyesület gazdasági ügyeinek összefogása;
d)     a pénz- és vagyonkezelésről okmányolt számadások vezetése;
e)         az Elnök akadályoztatása esetén a Közgyűlés és/vagy az Elnökség ülésének levezetése, illetve
az Elnök helyetteseként, a képviseleti jogosultság közjegyzői okiratban történő eseti átruházása alapján, az Elnök akadályoztatása esetén valamennyi, az Elnök hatáskörébe tartozó feladat ellátása;
f)     az évi költségvetés, számviteli beszámoló, közhasznúsági melléklet elkészítése, illetve Elnökség,  Közgyűlés elé terjesztése;
g)         a Főtitkár előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok
    végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli.

Tevékenységét az Elnökség ellenőrzi, felügyeli.

 
VII.
Az Egyesület jogi személyisége és vagyona

1. Az Egyesület jogi személy.

Az Egyesület bevételei tagdíjakból, támogatásokból, felajánlásokból, pályázatokon elnyert pénzeszközökből, illetőleg egyéb eszközökből, rendezvények bevételéből, továbbá a gazdálkodási tevékenységből eredő egyéb bevételekből állnak. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

Az Egyesület tagjait az éves tagdíj fizetésén túl egyéb vagyoni hozzájárulás nem terheli.
Az Egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

2. A Tagok megállapodnak abban, hogy az Egyesület bírósági nyilvántartásba vételét elrendelő jogerős határozat kézhezvételét követő 8 munkanapon belül az Elnök az Egyesület nevében tetszőlegesen választott pénzintézetnél bankszámlát nyit, melyen az alapító tagok által az alakulás évében esedékes, korábban az Egyesület rendelkezésére bocsátott tagdíjak összegét maradéktalanul elhelyezik, illetve az Egyesület működésének megkezdését követően a tevékenysége során befolyt bevételeket, támogatásokat, egyéb pénzeszközöket átutaltatják.

3. A befolyt összeg nem fordítható államilag előírt szakellátási feladatok finanszírozására, külföldi utazásra, egyéni segélyezésre.

4. Az Egyesület megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyonnal a tagok akként rendelkeznek, hogy azt teljes egészében az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa javára ajánlják fel. A további - felmerülő - vagyonjogi kérdésekkel kapcsolatban a Közgyűlés határozata az irányadó.

A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
 
 
VIII.
Az Egyesület működése és gazdálkodása

Az Egyesület, mint társadalmi szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.

Az Egyesület tagdíjaiból, részére juttatott támogatásokból, rendezvények bevételéből, pályázatokon elnyert pénzeszközökből, illetve egyéb jövedelmekből gazdálkodik.

Az Egyesület éves tagdíja 12.000 Ft, melyet a tagok az Egyesületbe történő belépésük hónapjának utolsó napjáig kötelesek minden tárgyévben megfizetni.


Az Egyesület nonprofit, kiegészítő jelleggel gazdasági-vállalkozási tevékenységet kizárólag csak közhasznú célja megvalósítása érdekében végez, a közhasznú tevékenységet nem veszélyeztetve. Az Egyesület céljaival össze nem függő tevékenységet, valamint tevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet csak kiegészítő tevékenységként folytat.

Az Egyesület a fentiekben meghatározott feltételek szerint a következő kiegészítő tevékenységeket folytatja:

18.20     Egyéb sokszorosítás
70.22     Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás
74.30     Fordítás, tolmácsolás
74.90     M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
82.10     Adminisztratív-, kiegészítő szolgáltatás
82.30     Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
93.29     M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység

A tagdíj összegét, befizetésének módját az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés a szavazati joggal rendelkező összes tag legalább kétharmados szavazattöbbsége alapján hozott döntés szerint határozza meg az alakulás évében fizetendő tagdíj kivételével. A tagok tagdíj-befizetéseiről az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.

Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit helyi vagy országos, illetve elektronikus vagy on-line sajtó útján sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

Az Egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő, a cél megvalósításával közvetlenül összefüggő és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat.
 
 
IX.
Az Egyesület képviselete

1. Az Egyesületet az Elnök önállóan képviseli.

2. Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök önállóan jogosult rendelkezni.
 
 
X.
Az Egyesület megszűnése

Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:

a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
c) a tagok kimondják megszűnését;
d) az arra jogosult szerv megszünteti

feltéve mindegyik esetben, hogy az  Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az Egyesületet a nyilvántartásból törli.

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét (jogutódlással történő megszűnés).

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

Az Egyesület megszűnése esetén fennmaradó vagyonról még az Alapszabály VII. 4. pontja rendelkezik.

 
 
XI.
Záró rendelkezések

Az Egyesület alapszabályában nem rendezett kérdésekben a – többször módosított – Polgári Törvénykönyv, a Civiltörvény továbbá a társadalmi szervezetek gazdálkodásáról szóló jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

Az Egyesület működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi  ellenőrzést gyakorol. Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat.

A módosított, az Egyesület 2015. május 20. napján tartott közgyűlésén az egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az Egyesület tagjai az 11-12/2015.05.20 határozat elfogadták, és az új szöveget vastag dőlt betűvel, a törölt szöveget áthúzással jelölték az Alapszabályban.

Az Egyesület Alapszabályát a Fővárosi Törvényszéknek az Elnök a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt benyújtja.

Igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának. Az Alapszabály IV. 12/C, valamint VIII. pontja módosult.


Budapest, 2015. május 20.
 
Baska Judit
elnök
 
 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

 

csatllakozz


Coach Menu
         
escort bayan escort